Átkozott boszorkák

Helyszín: Berar, Valen
Dátum: 2287.14.11.- 2287.15.03.

A kalandozók már napok óta Berarban vannak, mire a városállam első embere fogadni tudja őket. Tin, a csapat új tagja is velük tart a vacsorameghívásra, ez egy jó alkalomnak ígérkezik a bemutatásra. Nem is tévedhetnének nagyobbat, szinte letargikus állapotban találják Dariót, még soha nem látták ennyire gondterheltnek és feszültnek. Mint megtudják erre meg is van az oka, hiszen olyan hibát követett el, hogy ha mentora, Luigi Ferrera életében nem Kyel szolgája lett volna, akkor minden bizonnyal éjszakánként szapulva kísértené a szerencsétlen Dariót egészen a haláláig.

Dario Vitti idén év elején, az Akarat hónapjában Balenoba utazott. Az uralkodó három lánya közül ezúttal a középsőnek keresett párt, persze elsősorban a politikai érdekek diktáltak ezért csak befolyásos emberek jöhettek szóba. Sajnos felsőbb körökben mostanra elterjedt, hogy a Vitti dinasztia uralkodójának nem lehet egyenes ági leszármazottja, ezért Dario nem is mint esetleges kérő kapott meghívást, hanem csak az etikett kívánta meg a jelenlétét.Az első este elcsábította egy gyönyörű, fiatal udvarhölgy, Dario nem is nagyon ellenkezett, azt gondolta hogy ha már így megcsonkították az istenek, akkor baj nem lehet belőle. Persze tévedett, és már érezte, hogy ebből nagy gond lesz, mikor másnap az ebédnél a király bemutatta a vendégeknek, három csodaszép lányát, köztük a legkisebbet, aki nem lehetett más mint Dario előző esti hódítása. A kelepcét a legkisebb királylány alidaxi nevelője állította, aki aztán este felkereste Dariót és felajánlotta, hogy elsimítja a dolgot. Baleo királyának a legkisebb lányával is hasonló tervei voltak mint a többivel: politikai házasság. Ezért ha kiderül, hogy Dario elvette legkisebb lánya ártatlanságát, biztosan éktelen haragra gerjed. Azonban ha a lány alidaxba megy tanulni, és csak mire apja férjhez kívánja adni tér vissza, addigra a nevelői egészen biztosan minden akadályt elsimítanak... A legkisebb lánynak nincs választása, sőt a nevelője annyira telebeszélte a fejét bálokról, idegen tájakról és kincsekről, hogy legfőbb vágya, hogy Alidaxba mehessen. Darionak pedig nem nagyon van más választása mint vérével pecsételni meg a szerződést, amiben vállalja, hogy minden erejével Alidax segítségére lesz ha egyszer úgy hozza a sors, cserébe pedig soha nem derül ki a baleoi incidens.
Dario Berarban nem szólt senkinek, még Caronénak sem a történtekről. Teltek a hónapok és a lehetetlenben reménykedett, hogy végül elfeledkeznek a kis városállam, szerencsétlen vezetőjéről. Mikor már nem is jutott eszébe minden nap aggódva tekinteni a keleti útra és félve hallgatni a vendégek nevét, az Áldozat havában megérkezett Alidax küldötte.

A hónap végén Valenben is több napos ünnepséget rendeznek az istenek tiszteletére és ezzel egy időben a városállam legnagyobb épületében a Kék Palotában látják vendégül közép-quironea arisztokráciáját, bálok, lakomák és mulatságok keretein belül. Erre a több napos ünnepségre hivatalos Dario is. Inez Carea, az alidaxi azt kéri hogy Dario jutassa be a rendezvényre, majd mikor megtudja, hogy Berar sorsát hűséges és veszedelmes kalandozók viselik a szívükön, az ő segítségüket is elvárja. Dario legnagyobb szerencséjére némi tanakodás után mindenki igent mond az alidaxi boszorkány követelésére, Dario kérésére.
Inez egy Thália nevű renegát boszorkány nyomában van, aki az utóbbi időben egy bizonyos Vengar de Senis párjaként mutatkozik. A valeni nemes az utóbbi néhány évben ijesztő gyorsasággal növelte befolyását, olyannyira hogy mostanra ő lett a városállam egyik legbefolyásosabb embere és most ő szervezi az ünnepségeket. Továbbá Inez azt állítja róla, hogy Kobra vezér. Ezt alátámasztandó megnevez egy embert a Twindle bankház emberei közül és egyet a Gárda kapitányai közül akikről azt állítja, hogy a Kobráknak dolgoznak. Ezt később Vieri meg is erősíti, és bár nem tudja hogy honnan van az információ, de a bankház nagyon hálás Dariónak a fülesért. A számvivő nekik is gyanús volt és előbb utóbb lebukott volna, de a kapitány már jóval az alagutat ért támadások előtt a Gárdában volt és soha nem gyanakodtak volna rá. Vieri eltávolította őket a pozíciójukból.

Inez Erik kapitányt választja párjául, Kloin velük fog tartani, a következő napon érkezik Seyana és Elawer, őket Tirion kíséri. Seyana joggal aggódik testvéréért, Inez már az odavezető úton – Erik legnagyobb örömére – végérvényesen magához láncolja.
Inez terve az, hogy a harmadik napon, a nagy bál estéjére hatalmas felfordulást okoz, és a menekülő boszorkányt megpróbálja meglepetésből elintézni, amíg a kalandozó feltartják, vagy végeznek a Kobrával és kíséretével.
A terv egyszerű, de a csapat nem látja benne a helyét, nem látják biztosítottnak a menekülés útját, tartanak a Kobrától, tartanak a renegát boszorkánytól, félnek hogy Berart sodorják veszélybe a lebukásukkal, nem hiszik hogy Inez képes menekülésre bírni a célpontokat és tartanak tőle, hogy Thália erősebbnek bizonyul a varázspárbajban. Arról nem is beszélve, hogy mivel nem bíznak az alidaxiban, féltik Erik életét az összecsapásban és még ha túl is élik, semmi biztosíték nincs arra, hogy végül elengedi Eriket, vagy hogy nem fognak újra kopogtatni Dario ajtaján.
Közben Inez nem tétlenkedik és a macska famulusa segítségével az első nap végére teljesen feltérképezi a palotát, másnap pedig megkezdi a tervének megvalósítását. Erik jó érzékkel deríti fel a palota őrségének kapcsolatait és ez alapján a boszorkány könnyen megtalálja a kulcsfontosságú embereket, majd sorra bájolja el őket. Két napon keresztül csábít, átkoz, ígér és fenyeget míg végre a harmadik napra elkészül az őrület.
Elawernek sikerül a boszorkány bizalmába férkőznie, de még őt sem nyugtatja meg maradéktalanul Inez magabiztossága. Nem jutnak egyről a kettőre, bizonytalanság és kétségek gyötrik a csapatot, a rajtaütés estéje pedig egyre közeledik. Végül Seyana és Kloin közös jósálmának homályos sugallatai alapján arra a döntésre jutnak, hogy végigcsinálják Inez tervét, de ha valami balul üt ki, akkor a saját bőrüket mentik előbb, a Kobra halála pedig egyáltalán nem fontos.
A bál napján már késő délután érezni lehet a feszültséget, szúrós tekintetek, rosszindulatú megjegyzések és forrongó indulatok bujkálnak a mosolyok mögött. Estére pedig a feszültség odáig fokozódik, hogy a szóváltások párbajokká, a szitkok ökölcsapásokká és az indulatok erőszakká fajulnak. Percek alatt felbolydul a bálterem, sikítozás, dulakodás, jajveszékelés, ordítás tölti meg az egész palotát. Valahol tüzek lobbannak, és a kialakult káoszban mindenki fejvesztve menekül.
A hátsó kertben rejtőzik el a csapat, előkészített fegyverek, és az őrök egyenruhái várják őket. A testőrség kiüríti a kertet, és nem engedi, hogy a pánikoló emberek erre meneküljenek, így ez lesz a legjobb menekülési útvonal a renegát boszorkánynak és a Kobrának. A kalandozók végeznek az itt posztoló őrökkel, Tirion és Tin, később pedig Erik - mikor megérkezik Inez és Seyana- átveszi a helyüket. Kloin közben egy kis tóban bújt el, Elawer pedig a kerti vízesésnél áll lesben a számszeríjával.
Nem kell sokat várniuk, hogy Thália megérkezzen, két testőrével. Mikor elérnek a kert közepére Inez támad, de nem sikerül egyből semlegesíteni a boszorkányt, nem úgy Elawernek, akinek halál pontos lövése azonnal végez a renegáttal. Meglövi az egyik testőrt is, majd Inez gyakorlatilag elhamvasztja őket. Közben a nagyobb darab testőr felfedezi Inezt és rátámad, Inez elrepül a kertből, Tirion pedig megsemmisíti a testőr kétkezes buzogányát, de az még így is nehéz ellenfélnek bizonyul.
Közben a másik irányból újabb támadók érkeznek, ezekkel Erik és Kloin veszi fel a harcot. Mindkét támadó kemény ellenfélnek bizonyul, de sikerül megakasztani az előrenyomulásukat. És talán sikerült volna egyedül is legyűrniük őket, de miután végeztek a hátsó testőrrel, Elawer a segítségükre siet és vakításával és egy lövésével sikerül Erik és Kloin javára eldönteni a küzdelmet. Közben az ajtóban megjelenik Vengar de Senis, aki megpróbál ugyan beleavatkozni a küzdelembe mérgezett dobótőreivel, de túl messze van. Látva a küzdelem kimenetelét már éppen menekülőre fogná, mikor megjelenik mögötte Tin, aki közben az épületben kerülve mögé lopózott és a menekülési útvonalát a torkával együtt vágja át.
Inez visszatér és együtt hagyják el hátul az égő kastélyt.

A csapat előbb ér Berarba és nagyon aggódnak Erikért, de egy fél nappal később Inez is befut és feloldja Eriket a kötése alól. Megbeszéli Darióval a történteket, és teljesítettnek nyilvánítja a megállapodást, majd - remélhetőleg végleg - elhagyja a városállamot.

A fiúk a bányában dolgoznak

Helyszín: A Kárhozat Vadonja, Penzi, Kali, Rima, Temion, Adacia, Nuir, Berar
Dátum: 2287.11.16.-2287.14.10.

Annak ellenére, hogy minden jel arra mutat, hogy a kizáró varázskör megtörésével sikerült megszüntetni a Vadon romlásának az okát, a már eltorzul természet és a lényei nem lettek sem kevésbé vérszomjasak, sem kevésbé veszélyesek. A visszaúton is meggyűlt a csapat baja néhány mocsári elementállal, amik jóval erősebbek voltak mint amennyire elsőnek tűntek. Tirion el is határozza, hogy itt az ideje beszereznie egy mágikus pallost.
Már szinte Penzi határában vannak, amikor a csapat újra találkozik Tinnel, aki Claudia kérésére egy sürgős levelet hozott Tirionnak. Mint kiderül, Claudia talált egy megfelelő jelöltet a berari dartonita rendház vezetésére.

Mielőtt azonban haza indulnának a falusiak visszautasíthatatlan kéréssel keresik meg a csapatot kiket a Vadonból visszatérés óta győzhetetlennek gondolnak. Álarcos lovasok négy tizenéves falusi gyereket hurcoltak el, azt szeretnék ha a csapat megkeresné és visszahozná őket.
Tirion a pontos személyleírás alapján megállapítja, hogy a gyerekek még élnek, és hogy körülbelül 100 mérföldre délre vannak a szomszédos tartományban. Kaliban megtudják, hogy a jelzett helyen Sargeras tartományúr rézbányáin kívül nem sok minden van.A hegy lábánál tábla figyelmezteti őket, hogy az illetéktelen behatolók büntetése halál. Tirion úgy dönt, hogy inkább nem tart a csapattal és visszamegy Kaliba, több információt szerezni a bányákkal kapcsolatban. Közben Elawer és Tin feltérképezték a helyet, majd miután elrejtették a lovakat a többiek is utánuk indultak. Rájöttek, hogy a bányában komoly őrizet mellett rabszolgákat dolgoztatnak, köztük gyerekeket is. Úgy határoztak, hogy felgyújtják az egyik épületet figyelemelterelés gyanánt, közben pedig elzavarják a katonák lovait és megpróbálják kimenteni a rabokat. A figyelemelterelés bevált, de nem maradtak észrevétlenek, az őrök és a katonák is a behatolókra támadtak. Elawer bevetette minden varázshatalmát, és kíméletlen hatékonysággal tizedelte a bánya őrségét. A parancsnok hamar belátta, hogy nincs sok esélyük, ezért a vérontás elkerülése végett inkább bevette magát a főépületbe az embereivel. Minden rabnak lett volna lehetősége elmenekülni, de az adósrabszolgák egy része inkább nem tartott a csapattal. És a négy keresett gyerekből csak kettőt találtak meg, de tőlük megtudták, hogy nyugatra van egy másik bánya is, a másik kettő ott raboskodik. A kiszabadítottak egy része a otthagyta a csapatot, és önállóan indultak le a hegyről, a többieket pedig egy biztonságos táborhelyen hagyták, hogy még az éjjel, az esetleges erősítés megérkezése előtt ki tudják szabadítani a másik bányánál raboskodókat.

Észrevétlenül megközelítették a nagyon hasonló felépítésű telepet, de azonnal feltűnt, hogy az őrök nincsenek a helyükön és nincs semmi mozgás. Egyértelmű volt, hogy időben eljutott hozzájuk a figyelmeztetés, és egy kelepcével várják a támadókat. Csak azzal nem számoltak, hogy a csapatban egy boszorkány is van. Seyana, hogy elkerülje a fölösleges gyilkolást szabadjára engedte hatalmát és egy varázslattal elűzte az összes őrt és katonát az épületekből. A rabokat viszont nem találták meg, a rabszolgavadászok akik épp a telepen voltak a támadás hírének érkezésekor bezárták a rabszolgákat a bányába, ők pedig elrejtőztek a járatokban. Amikor a kalandozók leereszkedtek a bányába nyílzápor fogadta őket, de Elawer egyhamar semlegesítette a lövészeket, a bukott rowoni zsoldosoknak pedig közelharcban már nem volt esélyük a kalandozók ellen. A rabokat kiszabadították, a gyerekek megkerültek és aki még akart velük tarthatott. A rabszolgavadászok vezetőjét magukkal hurcolták, Elawer pedig később kiszabta a gonosztevőre a büntetést, elméjének épségével váltotta meg bűneit.

A gyerekeket visszajuttatták a szüleikhez. A kiszabadítottak közül sokan velük tartottak, Penziben, Ehiosban, Nuirban de még Berarba is jutott belőlük. Ők egész életükben hálásak lesznek Eriknek a bajvívónak, Kloinnak a törpének, a gyönyörű Seyanának, a dalnok Elawernek, és a titkzatos Tinnek amiért megmentették az életüket.