Helyszín: Beriquel
Dátum: 2294.18.02– 2294.19.10.
Hosszas megfigyelésre rendezkedtünk be. Felkészülten, módszeresen akartuk kiirtani ezt az erődöt. A kétely mintha ismét felütötte volna a fejét párunkban, de ettől még tette mindenki a dolgát. A szürke hétköznapokba (ünnep mondjuk nincs a föld alatt) félelmetes meséket idéző ciripelés csempész izgalmat. Barlangi vándorpókok vonulása éri el környékünket, és nem félek futni előlük, majd pedig Darton hatalmát hívni ellenük. Persze Kloint beérve látom, hogy meg is lehet küzdeni ezekkel a szörnyetegekkel.
Ahogy a szürke törpék is teszik, megfigyelőállásunkról kitűnő harci bemutatóban van részünk. Szervezettségük és létszámuk arra ösztökéli Elawert, hogy egy három lépcsős tervet vizionáljon a megtizedelésükre.
Seyana nagy nehezen beadja a derekát és árnyak fedezetében átrepül abba a járatba, ami már túlesik a szürke törpék területén és ahová rendszeres őrjáratokat küldenek. Árnyékajtón átvisz engem és a bárdod aztán ránk bízza a felderítést. Napokon keresztül járjuk a járatokat, mire megtaláljuk az ideális helyet a rajtaütéshez. Sikerül egy átmeneti bázist is felállítani, így Seyana áthozza az egész csapatot. Egész hamar - napokon belül - sikerül rajtaütnünk egy őrjáraton, akikkel megizzadtunk rendesen Helion jéglehelete nélkül. Az egyik szerencsétlent Elawer és Seyana mágiával és a gondolatátviteles fülbevalók segítségével hallgatja ki. Eszerint az erődben öt harcos pap és egy-kétszáz harcos lakik.
Második lépcsőként morgóvá változtatva parádézunk az erőd előtt és adjuk vissza Tyrannó fattyainak társaik levágott, megégetett fejét. Hamar reagálnak is és vérebeiket küldik utánunk. A dögökön mágia nem fog, viszont természeti lényeg - de így is hiába ismerem a farkas formájúak stílusát, csúnyán megtépnek Kloin nagy kacajai közepette. Seyana vissza utazik a megfigyelőhelyre, mi pedig a rajtaütés helyszínére sietünk. Két csapatot küldenek ránk, miután a bestiák nem térten vissza morgó trófeákkal. Csak reméljük, hogy a két csapat, ha két irányból is érkezik hozzánk, nem egyszerre.
A harmadik lépcső végrehajtásába becsúszik egy kis hiba - a lesvetést még gyakorolnunk kell. Így marad az, amihez már értünk: a menekülő törpéket halomra aprítjuk. A járatokon Erik előre szárnyal, az akadékoskodókat Kloin dönti félre, ha meg csoportokba verődnének, akkor Helion fúj rendet köztük. Nagy párbajok bontakoznak ki, majd mielőtt a harcos pap menekülőre fogná, Erik egy halálos szúrással tesz pontot a harc végére.
Két nap is eltelik, mire az erőd újra mozgolódni kezd. A tervünk eddig tartott, de érezzük, hogy előbb-utóbb neki kell mennünk. Kényelmes megfigyelőhelyünkről várjuk a fejleményeket. Három harcos pap vezette csapat, majd mögöttük fél órára egy-egy osztag masírozik be a három kritikus járatba. Tépelődünk, csapdát szimatolunk, végül az egyik 11 fős osztag mögé nyit árnyékajtót Seyana. Nem járunk nagy sikerrel, viszont a korábbi csata helyszínéről hiányzik a harcos pap holtteste. Elawer Élő történelem varázslata megeleveníti a történteket és Seyana aggodalma beigazolódik: az egyik pap nagyon alapos vizsgálgatásnak vetette alá a helyszínt. Egy jó pár napot rászánunk újabb szürkékre vadászva, de nem jutunk közelebb a célunkhoz: a helyőrség aprónkénti gyengítéséhez. Így amíg a többiek pihennek és vitáznak, oltárt emelek Dartonnak egy eldugottabb járatban és áldozatként ajánlom neki az egyik átkozott fegyvert - amit örömmel fogad.
Tovább állni nincs már értelme, így hát a kisebb falatra, a Kis Erődre csapunk le. Elawer és Seyana gondos felderítésével bejutunk a Kis Erőd hátába, majd a kémablakon keresztül az ajtó mögé idézett jégelementál szolgák beengednek (Helion egyre csodálatosabb dolgokra képes). A második ajtót Seyana nyittatja ki egy szürkével, majd viharként csapunk le az alsó szint őrszobájára. Végre páncéltalan testeken táncolhat a pengém, mire felocsúdnának, vérben fekszik mind. De a meglepetés ezután következik, kürtszó zengi be az egész barlangrendszert. A másik teremből pedig egy harcra kész pap rontana ránk, ha Erik nem ugrana rögtön elé, Kloin pedig nem söpörné félre az ajtóban felállított pajzsfalat. Mire legyűrjük, mindenhonnan lábdobogás hallatszik: mögülünk a kapuszoba felől, az erőd főkapujából és az emeletről is érkezik egy-egy harcos pap a saját kis osztagával. Vajon sikerült becserkészniük végre a soraikat pusztító dúvadakat?
Elkeseredett harc, pszi-rohamot vezető varázstudók, küszködő harcosok. Az emeletről érkezőt Helion és Seyana koncentrált varázslatai gyűrik le, a főkapun érkezőt hosszas gyürkőzés után egy mesteri szúrással Erik teríti le, a rendfőnököt viszont a három másodvonalbeli harcos próbálja tartani. Seyana ekkor már ereje végén is túl van.
A gonosz tűzzel izzó csatabárd először Elawert veti félre, majd a fogazott pengéjű kard mar halálos sebet testemen. Pedig jó terv volt.
[...]
Seyana gyógyitalának keserű-édes ízét érzem az ajkamon. Csend. Elfojtott zihálás, a távolból csattogó vértes csizmák. Arcomról tollakat söprök félre. A termet holttestek és varjútollak borítják. Rajtunk kívül három beriquelli törpe is: Traain, Tooma papja, Gutrek, Kadal papja és egy hallgatag harmadik. Hamar eszmélek, Seyana már árnyékajtót rajzol - az érkező 50 körüli szürke vértes csapatot rövid mérlegelés után Erik sem akarja bevárni -, gyorsan segítek összeszedni a többieknek azt, amit kár lenne a sietségben itt hagyni: és rongyokba csavarva magamhoz veszem a fogazott pengéjű kardot. Jó terv volt.
Dátum: 2294.18.02– 2294.19.10.
Hosszas megfigyelésre rendezkedtünk be. Felkészülten, módszeresen akartuk kiirtani ezt az erődöt. A kétely mintha ismét felütötte volna a fejét párunkban, de ettől még tette mindenki a dolgát. A szürke hétköznapokba (ünnep mondjuk nincs a föld alatt) félelmetes meséket idéző ciripelés csempész izgalmat. Barlangi vándorpókok vonulása éri el környékünket, és nem félek futni előlük, majd pedig Darton hatalmát hívni ellenük. Persze Kloint beérve látom, hogy meg is lehet küzdeni ezekkel a szörnyetegekkel.
Ahogy a szürke törpék is teszik, megfigyelőállásunkról kitűnő harci bemutatóban van részünk. Szervezettségük és létszámuk arra ösztökéli Elawert, hogy egy három lépcsős tervet vizionáljon a megtizedelésükre.
Seyana nagy nehezen beadja a derekát és árnyak fedezetében átrepül abba a járatba, ami már túlesik a szürke törpék területén és ahová rendszeres őrjáratokat küldenek. Árnyékajtón átvisz engem és a bárdod aztán ránk bízza a felderítést. Napokon keresztül járjuk a járatokat, mire megtaláljuk az ideális helyet a rajtaütéshez. Sikerül egy átmeneti bázist is felállítani, így Seyana áthozza az egész csapatot. Egész hamar - napokon belül - sikerül rajtaütnünk egy őrjáraton, akikkel megizzadtunk rendesen Helion jéglehelete nélkül. Az egyik szerencsétlent Elawer és Seyana mágiával és a gondolatátviteles fülbevalók segítségével hallgatja ki. Eszerint az erődben öt harcos pap és egy-kétszáz harcos lakik.
Második lépcsőként morgóvá változtatva parádézunk az erőd előtt és adjuk vissza Tyrannó fattyainak társaik levágott, megégetett fejét. Hamar reagálnak is és vérebeiket küldik utánunk. A dögökön mágia nem fog, viszont természeti lényeg - de így is hiába ismerem a farkas formájúak stílusát, csúnyán megtépnek Kloin nagy kacajai közepette. Seyana vissza utazik a megfigyelőhelyre, mi pedig a rajtaütés helyszínére sietünk. Két csapatot küldenek ránk, miután a bestiák nem térten vissza morgó trófeákkal. Csak reméljük, hogy a két csapat, ha két irányból is érkezik hozzánk, nem egyszerre.
A harmadik lépcső végrehajtásába becsúszik egy kis hiba - a lesvetést még gyakorolnunk kell. Így marad az, amihez már értünk: a menekülő törpéket halomra aprítjuk. A járatokon Erik előre szárnyal, az akadékoskodókat Kloin dönti félre, ha meg csoportokba verődnének, akkor Helion fúj rendet köztük. Nagy párbajok bontakoznak ki, majd mielőtt a harcos pap menekülőre fogná, Erik egy halálos szúrással tesz pontot a harc végére.
Két nap is eltelik, mire az erőd újra mozgolódni kezd. A tervünk eddig tartott, de érezzük, hogy előbb-utóbb neki kell mennünk. Kényelmes megfigyelőhelyünkről várjuk a fejleményeket. Három harcos pap vezette csapat, majd mögöttük fél órára egy-egy osztag masírozik be a három kritikus járatba. Tépelődünk, csapdát szimatolunk, végül az egyik 11 fős osztag mögé nyit árnyékajtót Seyana. Nem járunk nagy sikerrel, viszont a korábbi csata helyszínéről hiányzik a harcos pap holtteste. Elawer Élő történelem varázslata megeleveníti a történteket és Seyana aggodalma beigazolódik: az egyik pap nagyon alapos vizsgálgatásnak vetette alá a helyszínt. Egy jó pár napot rászánunk újabb szürkékre vadászva, de nem jutunk közelebb a célunkhoz: a helyőrség aprónkénti gyengítéséhez. Így amíg a többiek pihennek és vitáznak, oltárt emelek Dartonnak egy eldugottabb járatban és áldozatként ajánlom neki az egyik átkozott fegyvert - amit örömmel fogad.
Tovább állni nincs már értelme, így hát a kisebb falatra, a Kis Erődre csapunk le. Elawer és Seyana gondos felderítésével bejutunk a Kis Erőd hátába, majd a kémablakon keresztül az ajtó mögé idézett jégelementál szolgák beengednek (Helion egyre csodálatosabb dolgokra képes). A második ajtót Seyana nyittatja ki egy szürkével, majd viharként csapunk le az alsó szint őrszobájára. Végre páncéltalan testeken táncolhat a pengém, mire felocsúdnának, vérben fekszik mind. De a meglepetés ezután következik, kürtszó zengi be az egész barlangrendszert. A másik teremből pedig egy harcra kész pap rontana ránk, ha Erik nem ugrana rögtön elé, Kloin pedig nem söpörné félre az ajtóban felállított pajzsfalat. Mire legyűrjük, mindenhonnan lábdobogás hallatszik: mögülünk a kapuszoba felől, az erőd főkapujából és az emeletről is érkezik egy-egy harcos pap a saját kis osztagával. Vajon sikerült becserkészniük végre a soraikat pusztító dúvadakat?
Elkeseredett harc, pszi-rohamot vezető varázstudók, küszködő harcosok. Az emeletről érkezőt Helion és Seyana koncentrált varázslatai gyűrik le, a főkapun érkezőt hosszas gyürkőzés után egy mesteri szúrással Erik teríti le, a rendfőnököt viszont a három másodvonalbeli harcos próbálja tartani. Seyana ekkor már ereje végén is túl van.
A gonosz tűzzel izzó csatabárd először Elawert veti félre, majd a fogazott pengéjű kard mar halálos sebet testemen. Pedig jó terv volt.
[...]
Seyana gyógyitalának keserű-édes ízét érzem az ajkamon. Csend. Elfojtott zihálás, a távolból csattogó vértes csizmák. Arcomról tollakat söprök félre. A termet holttestek és varjútollak borítják. Rajtunk kívül három beriquelli törpe is: Traain, Tooma papja, Gutrek, Kadal papja és egy hallgatag harmadik. Hamar eszmélek, Seyana már árnyékajtót rajzol - az érkező 50 körüli szürke vértes csapatot rövid mérlegelés után Erik sem akarja bevárni -, gyorsan segítek összeszedni a többieknek azt, amit kár lenne a sietségben itt hagyni: és rongyokba csavarva magamhoz veszem a fogazott pengéjű kardot. Jó terv volt.
*Tin*
