Helyszín: Berar, Nuir, Zamurad, Puti, Florence, Jun Doo Temploma, Ifin, Erion
Dátum: 2287.20.20.- 2287.26.05.
Darton rendházának felavatása után kis csapatunk megkezdte a gorkok elleni akció kitervelését. Gondosan kimódoltuk hogyan fogjuk felkutatni őket és hogyan fosztunk meg legalább egy törzsfőnököt a fejétől. De haditervünk már Zamuradban összeomlott, ott ugyanis megtudtuk, hogy Putinál több ezer gork jött le a hegyről és egy maroknyi ember próbálja feltartóztatni az előrenyomulásukat. Így hát csatlakoztunk az utánpótláshoz és egy Arel pappal, két Krad lovaggal, egy Uwel lovaggal és tucatnyi íjásszal indultunk Puti felé. Már majdnem elértük az erődöt, amikor egy 100 fős gork horda ütött rajtunk lándzsákkal, hosszúkardokkal és csatabárdokkal felszerelkezve és a távolból már látszott még egy hasonló méretű csapat. Az íjászok hathatós közreműködésével és a harcosok csapásaitól számos gork fej hullt a porba, mégis túl nagynak bizonyult a túlerő. A gorkok gyenge asztrális védelmének hála egy varázslattal sikerült megfutamítani a maradékot, ezzel azonban azt kockáztattam, hogy fény derül a kilétemre, ami a pyarronita papok és lovagok jelenlétében beláthatatlan következményekkel járhatott volna. Már épp lóra pattantam volna, hogy meneküljek visszafelé, mikor Christon Estermont Arel Sólyomszív papja odalépett hozzám, hogy vegyem magamhoz Elawer lantját és adjam ki magam bárdnak. Ekkorra megérkeztek Puti védői is, így velük együtt vonultunk be az erődbe. A védők parancsnoka, egy Oroszlánszív lovag, felbuzdulva az általunk képviselt mágikus potenciáltól, vad tervezgetésbe kezdett a gork egység megbontását illetően, míg Christon magányos felderítőakcióra ment. Egy nap alatt elkészült a rajtaütés terve. Kis csapatunk a Christon által teremtett égi szekéren, én repülve, Elawer fénymágiájának támogatásával jutottunk el észrevétlenül a törzsfőnök sátrához. Ott kiváló harcosaink módszeresen irtani kezdték a törzsfőnök testőreit, míg az Arel pap és Elawer odafentről nyújtottak mágikus segítséget. Kloin és Erik tisztították az utat Tirion előtt, aki egyetlen csapással vágta le a gork törzsfőnök fejét. Miután a fejdíszét is magukhoz vették, már csak vissza kellet jutni a szekérhez. Már majdnem odaértek, mikor egy elemi erejű csapás miatt Tirion kis híján elvesztette bal karját. Így is sikerült azonban megközelíteni az égi szekeret és a már megszokott varázslattal riasztottam el a felbőszült gork hordát. Mérföldekre onnan szállt le az égi szekér, ahol elláttuk Tirion sebét és jól megérdemelt pihenőnket töltöttük, mikor feltűnt egy kisebb gork törzsfő. Kloin még a harc hevében élt, azonnal kalapácsot ragadott. A gork azonban két súlyos sebet ejtett rajta, megnehezítve ezzel a törpe dolgát. Ekkor Elawer egy jól irányzott lövéssel újrarendezte az erőviszonyokat, így Kloin már könnyedén földbe döngölte ellenfelét, újabb gork törzsi fejdísszel gazdagítva harci trófeáinkat. A győzelem mámorában tértünk vissza Puti erődjébe, ahol a védők örömujjongással és jó borral fogadtak bennünket. Másnap Tirion feláldozta Dartonnak a törzsfőnök csatabárdját, míg Christon Estermont és Tin egy rönkszentélyben áldoztak Arelnek. Később Christon felderítő útra indult, ahonnan visszatérve hozta a hírt: a gorkok szétszéledtek.
Nem volt már miért maradnunk, így a Tik-tik hágón át Nuir felé, onnan Jun Doo templomához vettük az irányt. Kloin, Elawer és én lent maradtunk a florence-i fogadóban, míg Tirion, Tin és Erik felmentek a templomba. Tirion gyógyulni vágyott, Tin, aki először ját ott csak ismerkedni akart a hellyel, így ők az egy aranyas szolgáltatást vették igénybe hat napon át. Erik azonban nem sajnálta a pénzt a templom nyújtotta gyönyörökre, 60 aranyat hagyott ott. Ezért cserébe Sutsi, egy alacsony termetű, alig 17 telet látott, fekete hajú, kreol bőrű, dús keblű lány leste minden kívánságát.
Miután Tirion karja rendbe jött, hazaindultunk Berarba, ahol néhány hetet pihenéssel töltöttünk. Ezalatt Tin és Kloin új székeket készítettek a Kalapácsba, Elawer egy freskó festésébe kezdett, Tirion azon szorgoskodott, hogy mihamarabb lehessen új abbit vértje, Erik a Sutsi által nyújtott gyönyöröket próbálta kipihenni, én pedig belevettem magam a démonológia tudományába. Pénzügyeinket is rendeztük, Elawer, Kloin, Erik és én fejenként öt aranyat fizettünk a Twindle bankháznak azért a szolgáltatásért, hogy ha bármelyikünk meghal, a többiek felvehetik a pénzét.
Hazaérkezésünk után közel három héttel, egy este különös dolog történt. A Kalapácsban vacsoráztunk Car társaságában, aki törött lábai ellenére is azt tervezgette, hogy visszatér Rowonba, a barbárokkal folytatott küzdelembe. A beszélgetés közepén egyszer csak Elawer felpattant és eltűnt a felfelé vezető lépcsőn. Tíz perccel később kiviharzott a fogadóból az istálló felé, ahonnan lovon távozott. Én persze aggódni kezdtem, de a többiek nem találták ezt nyugtalanítónak. Kloin és Tin gyorsan bele is merültek a Hordóval kapcsolatos ügyekbe, Kloin felajánlotta Tinnek, hogy társuljon be a kocsmába. Másnap reggel arra ébredtem, hogy Elawer kisírt szemekkel és igen zaklatott állapotban ül az ágyamon. Előző este azért hagyta ott a társaságot, mert mestere Norian Dalen üzent neki:
Tanítványom!
Ez lesz az utolsó üzenet, amit egykori mesteredtől kapsz. Kérlek nagyon figyelj! Fontos, hogy mindent megjegyezz, amit mondani fogok!
Nagy dologra vállalkoztam és hibát követtem el…
Több hibát, ami jó emberek életébe került. Zyrist megölték és én sem fogom megérni a napfelkeltét. De még így is megérte, ha sikerül amit elterveztünk. Még nincs veszve minden. Te még helyrehozhatod a hibáimat és befejezheted a munkámat! A harmadik Áldozat haváig van idő.
Jó tanítvány voltál, számítok rád!
Félek, hogy a mágusaik hozzájutnak ehhez az üzenethez, ezért most nem mondhatom el mit kell tenned.
De egyetlen hűséges bajtársamnál hagytam egy ládát erre az esetre, amit illetéktelen nem tud kinyitni. Ő csak a nevedet ismeri, ezért el kell nyerned a bizalmát, ami nem lesz egyszerű, de ha sikerült megkapod tőle a hagyatékomat, amiből mindent meg fogsz tudni.
Ne bízz senkiben! Erion hatalmas és nagyon veszélyes!
Soha ne fedd fel a kártyáidat, csak ha teljesen biztos vagy a dolgodban! Ha egyszer a nyomodra akadnak, nem fogsz tudni elbújni előlük, nagyon vigyázz!! Nagyobb szükséged lesz a barátaidra, mint eddig bármikor volt, de egy hadsereggel sem győzheted le a gyilkosaimat. Ha bosszút akarsz állni, akkor szerezd meg a ládát és fejezd be a művet! Ne próbálj meg nyomozni utánam, csak magadra vonod a figyelmüket!
Életed legnehezebb feladata lesz, de tudom, hogy képes vagy rá!
Mentsd meg Erion Hercegnőjét!
Sok sikert!
Soha ne hagyjon el Alborne!
Mestered
Mindannyian támogatásunkról biztosítottuk Elawert, így rövid készülődés után útnak indultunk Ifinbe az erioni térkapu felé. Útközben megegyeztünk, hogy praktikus lenne álneveket használnunk. Tirionból Aurion lett, Erikből Rik, Elawerből Arlan, Kloinból Konrád, Tinből Garuk, én pedig az Amey névre tértem át. Az ifini könyvtárban Elawer utána nézett a mesterétől kapott dátumnak és Erion hercegnőjének, de nem kerültünk közelebb a rejtély megoldásához. A térkapun való utazás mindannyiunkat megviselt kissé, ráadásul az első percek is sokkolóak voltak Erion forgatagában. A nekünk megszokotthoz képest túl meleg volt, elképesztően zajos és a szagok olyan széles tárháza csapta orrba az érkezőket, hogy szinte szédítő volt. És az a rengeteg ember, egy egész más világba csöppentünk. Amint elhagytuk a kapuk közvetlen környezetét, utcagyerekek hada vett körül bennünket, ki a segítségét ajánlotta fel, ki pedig az erszényeinket szerette volna megkaparintani. Végül egy megbízhatónak tűnő gyereket fogadtunk fel, hogy vigyen bennünket egy jó fogadóba. Így kerültünk a Pillangó vendégházba a Vándorok kerületében. Szobát vettünk ki, Erik és én ott is maradtunk, Tirion és Kloin elindultak várost nézni, Tiin és Elawer pedig a kölyök segítségével megkeresték egyetlen erioni ismerősünket, Alric Lannistert. Ez igen jó ötletnek bizonyult, ú ugyanis azonnal rájött, hogy a kísérőnk egy helyi tolvaj banda kerítője és a Pillangó vendégház sem éppen a biztonságáról híres. Így miután Tirionék visszatértek a Nekropolisz felfedezéséből, átköltöztünk a Gályák kerületébe, A menedékbe, mely alapvetően shadoniaknak épült, Alric ajánlásával viszont jutányos áron kaptunk szobát öt hónapra. Aznap este Alric megpróbált ellátni bennünket néhány jó tanáccsal az erioni élethez, egész éjjel mesélt a városról, a törvényeiről és szokásokról és útmutatást kaptunk hogyan szerezhetünk munkát. Másnap belevetettük magunkat a város forgatagába. Elmentünk a Rivini Arénába, aminek már a puszta mérete is tiszteletet parancsoló. Belül nyolc különböző küzdőtéren mindenféle ember és lény harcát élvezhetik a nézők. Néhányat mi is megnéztünk, aztán késő délután útnak indultunk munkát keresni.
Alric tanácsára A vándor nevű helyre tértünk be. Alighogy elkezdtük a vacsoránkat, máris jöttek az ajánlatok. Végül egy polgár tíz aranyas előlegét fogadtuk el, ezért és a végén még 25 aranyért cserébe meg kellett ölnünk mindenkit, akik egy általa megjelölt pincében voltak. Az utcán négy őrszemet fedeztünk fel akiket Elawer segítségével Kloin és Tin kettesével intézett el. Erik a hátsó kijáratot őrizte, mi pedig behatoltunk. Láthatóan nem számítottak ránk, így kisebb sérülések után sikerült azt az egy tucat embert megölni, akik ott voltak. Miután végeztünk, visszatértünk a kocsmába, megkaptuk a megbízásért járó aranyakat és ittunk egy pohárkával. Közben azon tanakodtunk, hogyan tudnánk megtalálni Norian Dalen bizalmasát, Ardo Brexet a Falka vezetőjét, de mivel nem jutottunk közelebb a megoldáshoz, nyugovóra tértünk.
Dátum: 2287.20.20.- 2287.26.05.
Darton rendházának felavatása után kis csapatunk megkezdte a gorkok elleni akció kitervelését. Gondosan kimódoltuk hogyan fogjuk felkutatni őket és hogyan fosztunk meg legalább egy törzsfőnököt a fejétől. De haditervünk már Zamuradban összeomlott, ott ugyanis megtudtuk, hogy Putinál több ezer gork jött le a hegyről és egy maroknyi ember próbálja feltartóztatni az előrenyomulásukat. Így hát csatlakoztunk az utánpótláshoz és egy Arel pappal, két Krad lovaggal, egy Uwel lovaggal és tucatnyi íjásszal indultunk Puti felé. Már majdnem elértük az erődöt, amikor egy 100 fős gork horda ütött rajtunk lándzsákkal, hosszúkardokkal és csatabárdokkal felszerelkezve és a távolból már látszott még egy hasonló méretű csapat. Az íjászok hathatós közreműködésével és a harcosok csapásaitól számos gork fej hullt a porba, mégis túl nagynak bizonyult a túlerő. A gorkok gyenge asztrális védelmének hála egy varázslattal sikerült megfutamítani a maradékot, ezzel azonban azt kockáztattam, hogy fény derül a kilétemre, ami a pyarronita papok és lovagok jelenlétében beláthatatlan következményekkel járhatott volna. Már épp lóra pattantam volna, hogy meneküljek visszafelé, mikor Christon Estermont Arel Sólyomszív papja odalépett hozzám, hogy vegyem magamhoz Elawer lantját és adjam ki magam bárdnak. Ekkorra megérkeztek Puti védői is, így velük együtt vonultunk be az erődbe. A védők parancsnoka, egy Oroszlánszív lovag, felbuzdulva az általunk képviselt mágikus potenciáltól, vad tervezgetésbe kezdett a gork egység megbontását illetően, míg Christon magányos felderítőakcióra ment. Egy nap alatt elkészült a rajtaütés terve. Kis csapatunk a Christon által teremtett égi szekéren, én repülve, Elawer fénymágiájának támogatásával jutottunk el észrevétlenül a törzsfőnök sátrához. Ott kiváló harcosaink módszeresen irtani kezdték a törzsfőnök testőreit, míg az Arel pap és Elawer odafentről nyújtottak mágikus segítséget. Kloin és Erik tisztították az utat Tirion előtt, aki egyetlen csapással vágta le a gork törzsfőnök fejét. Miután a fejdíszét is magukhoz vették, már csak vissza kellet jutni a szekérhez. Már majdnem odaértek, mikor egy elemi erejű csapás miatt Tirion kis híján elvesztette bal karját. Így is sikerült azonban megközelíteni az égi szekeret és a már megszokott varázslattal riasztottam el a felbőszült gork hordát. Mérföldekre onnan szállt le az égi szekér, ahol elláttuk Tirion sebét és jól megérdemelt pihenőnket töltöttük, mikor feltűnt egy kisebb gork törzsfő. Kloin még a harc hevében élt, azonnal kalapácsot ragadott. A gork azonban két súlyos sebet ejtett rajta, megnehezítve ezzel a törpe dolgát. Ekkor Elawer egy jól irányzott lövéssel újrarendezte az erőviszonyokat, így Kloin már könnyedén földbe döngölte ellenfelét, újabb gork törzsi fejdísszel gazdagítva harci trófeáinkat. A győzelem mámorában tértünk vissza Puti erődjébe, ahol a védők örömujjongással és jó borral fogadtak bennünket. Másnap Tirion feláldozta Dartonnak a törzsfőnök csatabárdját, míg Christon Estermont és Tin egy rönkszentélyben áldoztak Arelnek. Később Christon felderítő útra indult, ahonnan visszatérve hozta a hírt: a gorkok szétszéledtek.
Nem volt már miért maradnunk, így a Tik-tik hágón át Nuir felé, onnan Jun Doo templomához vettük az irányt. Kloin, Elawer és én lent maradtunk a florence-i fogadóban, míg Tirion, Tin és Erik felmentek a templomba. Tirion gyógyulni vágyott, Tin, aki először ját ott csak ismerkedni akart a hellyel, így ők az egy aranyas szolgáltatást vették igénybe hat napon át. Erik azonban nem sajnálta a pénzt a templom nyújtotta gyönyörökre, 60 aranyat hagyott ott. Ezért cserébe Sutsi, egy alacsony termetű, alig 17 telet látott, fekete hajú, kreol bőrű, dús keblű lány leste minden kívánságát.
Miután Tirion karja rendbe jött, hazaindultunk Berarba, ahol néhány hetet pihenéssel töltöttünk. Ezalatt Tin és Kloin új székeket készítettek a Kalapácsba, Elawer egy freskó festésébe kezdett, Tirion azon szorgoskodott, hogy mihamarabb lehessen új abbit vértje, Erik a Sutsi által nyújtott gyönyöröket próbálta kipihenni, én pedig belevettem magam a démonológia tudományába. Pénzügyeinket is rendeztük, Elawer, Kloin, Erik és én fejenként öt aranyat fizettünk a Twindle bankháznak azért a szolgáltatásért, hogy ha bármelyikünk meghal, a többiek felvehetik a pénzét.
Hazaérkezésünk után közel három héttel, egy este különös dolog történt. A Kalapácsban vacsoráztunk Car társaságában, aki törött lábai ellenére is azt tervezgette, hogy visszatér Rowonba, a barbárokkal folytatott küzdelembe. A beszélgetés közepén egyszer csak Elawer felpattant és eltűnt a felfelé vezető lépcsőn. Tíz perccel később kiviharzott a fogadóból az istálló felé, ahonnan lovon távozott. Én persze aggódni kezdtem, de a többiek nem találták ezt nyugtalanítónak. Kloin és Tin gyorsan bele is merültek a Hordóval kapcsolatos ügyekbe, Kloin felajánlotta Tinnek, hogy társuljon be a kocsmába. Másnap reggel arra ébredtem, hogy Elawer kisírt szemekkel és igen zaklatott állapotban ül az ágyamon. Előző este azért hagyta ott a társaságot, mert mestere Norian Dalen üzent neki:
Tanítványom!
Ez lesz az utolsó üzenet, amit egykori mesteredtől kapsz. Kérlek nagyon figyelj! Fontos, hogy mindent megjegyezz, amit mondani fogok!
Nagy dologra vállalkoztam és hibát követtem el…
Több hibát, ami jó emberek életébe került. Zyrist megölték és én sem fogom megérni a napfelkeltét. De még így is megérte, ha sikerül amit elterveztünk. Még nincs veszve minden. Te még helyrehozhatod a hibáimat és befejezheted a munkámat! A harmadik Áldozat haváig van idő.
Jó tanítvány voltál, számítok rád!
Félek, hogy a mágusaik hozzájutnak ehhez az üzenethez, ezért most nem mondhatom el mit kell tenned.
De egyetlen hűséges bajtársamnál hagytam egy ládát erre az esetre, amit illetéktelen nem tud kinyitni. Ő csak a nevedet ismeri, ezért el kell nyerned a bizalmát, ami nem lesz egyszerű, de ha sikerült megkapod tőle a hagyatékomat, amiből mindent meg fogsz tudni.
Ne bízz senkiben! Erion hatalmas és nagyon veszélyes!
Soha ne fedd fel a kártyáidat, csak ha teljesen biztos vagy a dolgodban! Ha egyszer a nyomodra akadnak, nem fogsz tudni elbújni előlük, nagyon vigyázz!! Nagyobb szükséged lesz a barátaidra, mint eddig bármikor volt, de egy hadsereggel sem győzheted le a gyilkosaimat. Ha bosszút akarsz állni, akkor szerezd meg a ládát és fejezd be a művet! Ne próbálj meg nyomozni utánam, csak magadra vonod a figyelmüket!
Életed legnehezebb feladata lesz, de tudom, hogy képes vagy rá!
Mentsd meg Erion Hercegnőjét!
Sok sikert!
Soha ne hagyjon el Alborne!
Mestered
Mindannyian támogatásunkról biztosítottuk Elawert, így rövid készülődés után útnak indultunk Ifinbe az erioni térkapu felé. Útközben megegyeztünk, hogy praktikus lenne álneveket használnunk. Tirionból Aurion lett, Erikből Rik, Elawerből Arlan, Kloinból Konrád, Tinből Garuk, én pedig az Amey névre tértem át. Az ifini könyvtárban Elawer utána nézett a mesterétől kapott dátumnak és Erion hercegnőjének, de nem kerültünk közelebb a rejtély megoldásához. A térkapun való utazás mindannyiunkat megviselt kissé, ráadásul az első percek is sokkolóak voltak Erion forgatagában. A nekünk megszokotthoz képest túl meleg volt, elképesztően zajos és a szagok olyan széles tárháza csapta orrba az érkezőket, hogy szinte szédítő volt. És az a rengeteg ember, egy egész más világba csöppentünk. Amint elhagytuk a kapuk közvetlen környezetét, utcagyerekek hada vett körül bennünket, ki a segítségét ajánlotta fel, ki pedig az erszényeinket szerette volna megkaparintani. Végül egy megbízhatónak tűnő gyereket fogadtunk fel, hogy vigyen bennünket egy jó fogadóba. Így kerültünk a Pillangó vendégházba a Vándorok kerületében. Szobát vettünk ki, Erik és én ott is maradtunk, Tirion és Kloin elindultak várost nézni, Tiin és Elawer pedig a kölyök segítségével megkeresték egyetlen erioni ismerősünket, Alric Lannistert. Ez igen jó ötletnek bizonyult, ú ugyanis azonnal rájött, hogy a kísérőnk egy helyi tolvaj banda kerítője és a Pillangó vendégház sem éppen a biztonságáról híres. Így miután Tirionék visszatértek a Nekropolisz felfedezéséből, átköltöztünk a Gályák kerületébe, A menedékbe, mely alapvetően shadoniaknak épült, Alric ajánlásával viszont jutányos áron kaptunk szobát öt hónapra. Aznap este Alric megpróbált ellátni bennünket néhány jó tanáccsal az erioni élethez, egész éjjel mesélt a városról, a törvényeiről és szokásokról és útmutatást kaptunk hogyan szerezhetünk munkát. Másnap belevetettük magunkat a város forgatagába. Elmentünk a Rivini Arénába, aminek már a puszta mérete is tiszteletet parancsoló. Belül nyolc különböző küzdőtéren mindenféle ember és lény harcát élvezhetik a nézők. Néhányat mi is megnéztünk, aztán késő délután útnak indultunk munkát keresni.
Alric tanácsára A vándor nevű helyre tértünk be. Alighogy elkezdtük a vacsoránkat, máris jöttek az ajánlatok. Végül egy polgár tíz aranyas előlegét fogadtuk el, ezért és a végén még 25 aranyért cserébe meg kellett ölnünk mindenkit, akik egy általa megjelölt pincében voltak. Az utcán négy őrszemet fedeztünk fel akiket Elawer segítségével Kloin és Tin kettesével intézett el. Erik a hátsó kijáratot őrizte, mi pedig behatoltunk. Láthatóan nem számítottak ránk, így kisebb sérülések után sikerült azt az egy tucat embert megölni, akik ott voltak. Miután végeztünk, visszatértünk a kocsmába, megkaptuk a megbízásért járó aranyakat és ittunk egy pohárkával. Közben azon tanakodtunk, hogyan tudnánk megtalálni Norian Dalen bizalmasát, Ardo Brexet a Falka vezetőjét, de mivel nem jutottunk közelebb a megoldáshoz, nyugovóra tértünk.
*Seyana*
Ha nem Elawer mesteréről lenne szó azt mondanám menjünk haza. Túl nagy és túl veszélyes ez a város. Attól tartok itt más szabályok érvényesek mint amiket eddig megszoktunk. Már a hétköznapok túlélése is kihívásnak tűnik. Ráadásul itt ez a Falkavezér, Erion hercegnője, mágusok és alig több mint egy év. Azt hiszem életünk legnehezebb vállalkozásába kezdtünk. Tudom, hogy túl sokat aggódok, de most tényleg van is okom...
VálaszTörlésTengernyi lehetőség mindenfelé! Nem is tudom mibe fogjak, annyi minden meg kell nézni, annyi mindent kellene csinálni Erionban! Teljesen magával ragadott a város, a Nekropolisz pedig csodálatos. Alig várom, hogy eltölthessek ott egy éjjelt is, Darton hatalma csak úgy sugárzik ott. Na és a Rend tornya, remélem hamarosan dolgom akad ott is. Oly kevés az idő, nem szabad egy percet sem elvesztegetnünk itt.
VálaszTörlésRemélem Elawernek sikerül teljesítenie mestere utolsó kívánságát, és ebben minden segítséget meg fogok neki adni, bármire is kér. A falkavezér itt ólálkodik, érzem, hamarosan ránk talál majd, remélem a bizalmát nem lesz túl nehéz megszerezni.
Majd szétrobbanok a boldogságtól, végre Erion!
Nem volt ám magányos a második gork törzsfő se,
VálaszTörléselőtte átvágtam magam a testőrsége maradékán.
Gyengék voltak és képzetlenek, még a szellemeik,
vagy nem tudom miben hisznek többszöri segítsége
is kevés volt. De Elawernek ismét eljárt a
keze, ami kivételesen helyénvaló volt, és nem is
ölte meg azonnal, így agyoncsaptam a jószágot.
Még így is sok hiányzik a százhoz, sajnos csak
rövidke összecsapásokban volt részünk. De jövőre
is visszajövök.
Erion a lehetőségek városa, boldogulni nem nehéz,
csak oda kell figyelni. Valami hírnévkezdeményünk
már most is van. Amey itt valóban veszélyben van,
nem az ő felkészültségének való a környék. És itt
biztos vannak annyira modortalan népek, akik nem
nekem szánják az első mérgezett számszeríjvesszőt.
Jó volna már egyszer összeszokottan harcoló ellen-
felekkel találkozni, és itt biztosan fogunk.
A felkérés arra szólt, hogy takarítsuk ki a helyet.
Ott agresszív népeket találtunk, onnantól önvédelem.
Puti erődjének megvédésében vitathatatlan a szerepünk. Igazi kalandozócsapatra valló tettrekészség és bátorság volt bennnünk, bár a módot, ahogy lecsaptunk a gork törzsfőre Arel papja szolgáltatta - oh, micsoda utazás volt az! El sem hinném, ha más mesélné!
VálaszTörlésNo de a harcban, ne feledjük, a legtöbbet én küldtem Orwella bűzös poklába. Bizony, Kloin, hiába mondod, hogy a nyílpuskával nem lehet ölni. Most láthattad... No de sem a hősiességet, sem a helytállást nem akarom kicsinyíteni... inkább büszke vagyok rátok!
Az Elawert ért veszteség engem is megrendített. Azt hiszem tudom, hogy mit érez most. Legalább is mesélhetnék hasonlóról...
VálaszTörlésRemélem a hasznára lehetek abban, amit magára vállalt. Ugyanakkor remélem, hogy nem a bosszú hajtja. Az nem jó tanácsadó. A bosszú lehet szent, de amit elmondott, annak fényében többről is lehet szó. Ki tudja, hogy most milyen bajokban lesz szükségünk az istenek áldására.
Sok felé jártam már, de Erionban még soha. És úgy mondom ezt, hogy ezek szerint nem láttam még a világot. Egyszerre rémít meg és nyűgöz le ez a város. (A térkapukon való utazás egyszerűen csak kicsavart és meghánytatott. Legközelebb valami más utat kellene választani.)
Hogy mi történhet velünk Erionban? Az első éjjel gyilkosokká lettünk. Remélem, hogy nem lesz túl sok az az ár barátaimnak, amit meg kell majd fizetnünk az út végéig.
Kedves Tin, nyugtassa lelkiismereted, hogy akiket a túlvilágra küldtünk, ugyanezt tették volna velünk, ha úgy hozza a sors. Minden bizonnyal volt köztük olyan is, ki sötét mágiát űz, ki tudja mi szárad lelkükön. Mebízónk viszont becsületesnek mutatkozott, ez már csak a tisztességes fizetségen is látszik. No meg azt sem feledd, hogy a cél szentesíti az eszközt, és célunk tiszta, becsületes, ebben tiszta szívvel hiszek.
VálaszTörlésÉs ami a legfontosabb, a halál nem a vég. A fák is elhullajtják leveleiket évente, lelkünk épp így hullajtja el porhüvelyünk, mikor itt az ideje. Mégis, mint a tölgy, lelkünk épp úgy terebélyesedik, lesz egyre méltóságteljesebb és erősebb, Darton kegyéből.
Lovag Uram! Megnyugtatlak, hogy lelkem nem háborog. Vannak dolgok, amivel el kell számolnom, és vannak amik komolyan foglalkoztatnak. Első erioni munkánk szerencsére vagy sajnos nem ezek közé tartozik.
VálaszTörlésUgyanakkor a tisztességes fizetség soha se tévesszen meg. És ha sok ilyen fizetséget kell besöpörnünk mire megtaláljuk a Falkavezért, hát nem fogom bánni!
Hát, én inkább úgy szoktam mondani, hogy "azzal a
VálaszTörlésszarral (számszeríj) nem lehet ölni".
Hogy ne sértse a diskurzus stílusát, ma átfogalmazom:
Azon eszköz által kevés lélek hullajtja el porhüvelyét,
miként a fák sem dobják le levelüket az első fagyra.
Kalapácsom ellenben éppúgy hat a gork főkre, mint
nyári villám az odvas, öreg fűzre. Egy csapás úgy
hasítja ketté, hogy a völgy beleremeg hangjába,
a velő, mint a pernye száll messze a légben, és ez
szívemet a fűz körüli bokrokhoz hasonlatosan gyújtja
lángra.
Amiket mondok, jobb ha megjegyzitek, mert száz és
egy év tapasztalata áll mögöttük. A kalapácsomat
pedig egyenlőre nem kell kencékkel kezelgetni, hogy
valami hatást kifejtsenek a világban.
Kedves Kloin! Nem is tudtam, hogy ilyen lírai tudsz lenni. Bizony van még mit tanulnom tőled és rólad!
VálaszTörlésAztán - ha már mondod - akkor gyorsan be is szerzek pár mérges kencét, amíg az eszemben van.
Olyan mintha újra elvesztettem volna az apám. Ő nevelt fel ő nevelt belőlem olyan embert amilyen vagyok, mindent mit tanultam tőle kaptam.Úgy érzem az a legkevesebb, hogy utolsó kívánságát minden erőmmel megpróbálom teljesíteni. Veszélyes és titokzatos ez a "küldetés" és egyenlőre sötétben tapogatózunk, de érzem az istenek velünk vannak és segítenek ebben a küzdelemben. Norian emléke örökké él a szívemben...
VálaszTörlésErion: Teljesen más világ, nap mint nap újabb veszély és kihívás. Nehéz lesz hozzászokni.
Köszönöm a barátaimnak, hogy velem tartanak és olyasvalamibe vágják velem együtt a fejszéjüket (Kloin a kapalácsát) amiről még fogalmuk sincs. Büszke vagyok, hogy ilyen barátokra tettem szert és a legnagyobb szükségben számíthatok rájuk.
Kedves törpuram!
VálaszTörlésInkább favágókhoz vagyunk mi hasonlatosak, kiket Uruk azért küld az erdőbe, hogy néki a megjelölt fákat kidöntsük. S nincs is ezzel gond, míg nem jelöletlen fának csapjuk ki a törzsét. Ha meg gazdátlan erdőbe tévedünk, nos ott kedvünkre pusztíthatunk, amíg erőnk és akaratunk bírja.
Az öreg Jun Doo és a poénjai...
VálaszTörlésCseppet sem hiányoztak a lányokhoz képest!
Ez a hely a környék csodája. Kár hogy nincs több aranyam, egy évig is pihennék itt.