Helyszín: Prex (?)
Dátum: 2286.15.01. (?)
A csapat elmegy Prexbe a házba ahol Gubkar az ereklyét tartja. A ház teljesen üres, csupán a pincében egy állványon pihen öt felbecsülhetetlen értékű, egymásra megszólalásig hasonlító ötágú korona. Csak a legendákban hallottak mithrilről, de azonnal felismerik a koronák anyagát. Mindegyik homlokrészét egy-egy hatalmas smaragd díszíti.
Amikor felveszik a koronát olyat tapasztalnak meg, amit már talán évszázadok óta senki. A koronákat Weila öt anyrja használta, szellemi frissességet biztosít és egy olyan síkok közti teret, ahol a viselőik szelleme, megszabadulva az elsődleges anyagi sík kötöttségeitől és szabályaitól, szabadon ereszthetik a tudatukat vagy egy részét.
De előbb szembesülnek a koronák egy sokkal lényegesebb funkciójával. Amikor új anyr került közéjük, akkor lehetőségük volt felkészíteni őt a rá váró próbatételre, egyszersmind megmutatni neki Weila igaz valóját látomások segítségével. A csapat persze ezt nem úgy élte meg, ahogy az újdonsült anyrok. Erős sugallatokat kaptak hitről, bátorságról, erkölcsről, tudásról és sorsról, de a saját képzeletük elevenedett meg a többiek számára. Furcsa, ugyanakkor felejthetetlen emlékeket hagyva és gondolatokat ébresztve…
Én nagyon tisztelem a mestert és a tudományát, de bármit is állít Gubkar az alkímia felsőbbrendűségéről, ez a korona ügy bebizonyította, hogy a mágiát nem lehet leírni. Nem akarok szembe szegülni a nézeteivel, de nekem mégis a középút tetszik, van amire a mágia alkalmasabb, van amire az alkímia. Ez a gondolat azt hiszem méltó lezárása a Gubkar-nál eltöltött közel egy évnek.
VálaszTörlés