Helyszín: Beriquel
Dátum: 2293.05.19– 2293.06.05.
Erik kapitány mély kábulatban fekszik, mert a tengeri ördögök megmérgezték a testét mielőtt mind megdöglöttek. A nővére az Északi Utazón méltatlan körülmények között a helyreállításban segédkezik, és élvezi.
Mindenki más a Dérvár nyújtotta lehetőségeket kutatja. A bizalomért azonban itt meg kell dolgozni, így a komolyabb munkáknak, jó felszerelésnek jó ideig a közelébe sem jutnak még. A törpék pedig nem különösebben szeretik a nemtörpéket. Először szállásadójuktól kapnak megbízást a tüzelőellátás nehézségeinek felkutatásával kapcsolatban, amihez ki kell menni a falak közül és meglátogatni a nem nagyon távoli favágótelepet. A munka egyszerűnek tűnik és az eddigiekhez képest sok koronát ér, mivel alig néhány napi szállásra van tartalék, nem kérdés, hogy elvállalják.
A favágótelep kellemes falu barátságtalan környéken, ennek megfelelően nem nagyon befogadó lakosokkal. A védelmét valamilyen tűzbarát varázsló látja el aki nem jelentkezett egy ideje, ezért nagyon elszaporodtak a különböző tűzlények a falak (inkább kerítés) körül. Mégsem ezek jelentik a problémát, mert a helyiek rutinosan lelövik őket (ez egyáltalán nem olyan egyszerű, amilyennek hangzik). Gyorsan feltűnnek, eltűnnek a veszély útjából és csak akkor lehet meglepni őket, amikor más felé figyelnek. A kalandozók egyet sem bántanak, pedig igény lenne rá, de aztán feladják az ártó szándékot és előbb a faluba vissza, majd az erdőbe menekülnek a zavaró tűzdobálás elől. Mert az erdőben prédál a favágók igazi gondja, a szellemfarkas, ami nagyon is élő de egyúttal igen sunyi, szinte csak akkor lehet megpillantani, amikor már késő. Egyéb tulajdonsága, hogy a mágiát kiszagolja. Először Tin torkának ugrik a semmiből, ezzel riadalmat okoz, de a sok vér egy viszonylag olcsón megúszott nyaksebből folyik, szóval nagy baj nincs, Tin azért elájul. A farkas ahogy jött, úgy el is tűnik és csak órákkal később kerül elő megint, hogy az árnyékból a készülten várakozó Kloint levadássza. Egy esélye van, amit nem tud kihasználni, viszont úgy fejbe basszák, hogy kiterül. Kiterült állapotában már könnyen agyonverik, Tin meg lenyúzza a bundáját, amit a törpe megtart. A faluban nagy az öröm. Utána szót ejtenek a távol maradó varázslóról, akit Elawer sem talál, pedig egészen messze is keresi. Azért a fát kitermelik, adnak fél marék drágakövet a fáradtságért, aztán búcsú.
Dérvárban el lehet készíttetni a bundát köpenynek, amivel már komolyabban fel lehet vágni, mert kevés lakos tudja beszerezni. Ennek azonban két jeti hátközépirha az ára, amit Bronnia a helyi bundakészítő kér a munkájáért. Senki nem tudja mi az, csak Helegion, ő meg csupa rosszat mond róluk. Este rutin járőrözés a gáton, mindenkit megmérgeznek a tengeri ördögök megint, de azért csak megdöglenek. Mérgük kellemes, bódító hatású, Helegion megint rá is függ erősen, csak percekkel azután tér magához, hogy a többiek már mindent elintéztek. Itt először vérzi össze a kardot, amit magánál hord. Persze ismét mindenki Kloinnak gratulál, mert nem látszik jól, ki döfi le a legveszélyesebb egyedeket. Másnap megint ki, ezúttal a pusztába, ahol két darab jeti levadászása a cél. A jeti az elmondottaknak megfelelően:
- nagy
- erőszakos,
- szívós
- hangos
- fél az óriásoktól
Az elmondottaknak nem megfelelően:
- nem csak a barlangjában tartózkodik egyszerre ötvenen, hanem gyakorlatilag bárhol. Szóval igen nehéz pont egyet vagy kettőt levadászni.
Komoly csapatmunka árán megoldják kettő darabnak az elejtését és hasra fordítását majd megnyúzását is, amiben mindenki nagyon elfárad, és visszamegy Dérvárba. Ott a vadászatnak híre megy, ezért kiváló(nak tűnő) ajánlatot kapnak egy fészek kipucolásáért a felsővárosbeliektől. Amit elvállalnak. Egy nap pihenő után két városőrrel és két nyúzókéses törpével kimennek ismét, hogy a fészket felderítsék, a vezérpéldányt elejtsék, és mindent megnyúzzanak, mert a hátközépirha helyben igen értékes árucikk. Egyből kilenc darab kell például, hogy az igazán hideg időben is óvó bundák elkészüljenek a csoport számára, és a vulkántól eltávolodhassanak egy napon. Mert az gyakorlatilag teljesen blokkolja a bárd képességeit, amitől mindenki szomorú, a kurva jetik meg folyton összecsődítik egymást, mert ugye hangoskodnak, agyonverni meg lassan lehet csak őket.
Rövid sikerszéria után ez meg is történik, pedig a társaság eddigi pályafutásának legösszeszedettebb harctéri teljesítményét hozza, nem is törik be senkinek a feje, vagy hasad fel a gyomorszája, eközben módszeresen döntik le a méretes jószágokat féltucatszámra. Aztán azok hirtelen olyan sokan kerülnek elő, ami már egyaránt káros az idegekre és a fogakra, de Elawer összeszedi magát, és nyit egy menekülőfolyosót a kába jószágok között pont azelőtt, hogy késő lenne. Ennek is mindenki örül. A rendezett visszavonulás és sorok rendezése után még levadásznak egy kisebb leszakadt csoportot (még nyolc hátközépirha), aztán visszamennek Dérvárba. A bőséges zsákmánynak ismét gyorsan híre megy az erődben. Estére elkészül Kloin különösen ritka köpenye, amit másnap tervez nyilvánosan viselni, hogy lássák a helyiek, nem akárkik érkeztek az Északi Utazóval.
Dátum: 2293.05.19– 2293.06.05.
Erik kapitány mély kábulatban fekszik, mert a tengeri ördögök megmérgezték a testét mielőtt mind megdöglöttek. A nővére az Északi Utazón méltatlan körülmények között a helyreállításban segédkezik, és élvezi.
Mindenki más a Dérvár nyújtotta lehetőségeket kutatja. A bizalomért azonban itt meg kell dolgozni, így a komolyabb munkáknak, jó felszerelésnek jó ideig a közelébe sem jutnak még. A törpék pedig nem különösebben szeretik a nemtörpéket. Először szállásadójuktól kapnak megbízást a tüzelőellátás nehézségeinek felkutatásával kapcsolatban, amihez ki kell menni a falak közül és meglátogatni a nem nagyon távoli favágótelepet. A munka egyszerűnek tűnik és az eddigiekhez képest sok koronát ér, mivel alig néhány napi szállásra van tartalék, nem kérdés, hogy elvállalják.
A favágótelep kellemes falu barátságtalan környéken, ennek megfelelően nem nagyon befogadó lakosokkal. A védelmét valamilyen tűzbarát varázsló látja el aki nem jelentkezett egy ideje, ezért nagyon elszaporodtak a különböző tűzlények a falak (inkább kerítés) körül. Mégsem ezek jelentik a problémát, mert a helyiek rutinosan lelövik őket (ez egyáltalán nem olyan egyszerű, amilyennek hangzik). Gyorsan feltűnnek, eltűnnek a veszély útjából és csak akkor lehet meglepni őket, amikor más felé figyelnek. A kalandozók egyet sem bántanak, pedig igény lenne rá, de aztán feladják az ártó szándékot és előbb a faluba vissza, majd az erdőbe menekülnek a zavaró tűzdobálás elől. Mert az erdőben prédál a favágók igazi gondja, a szellemfarkas, ami nagyon is élő de egyúttal igen sunyi, szinte csak akkor lehet megpillantani, amikor már késő. Egyéb tulajdonsága, hogy a mágiát kiszagolja. Először Tin torkának ugrik a semmiből, ezzel riadalmat okoz, de a sok vér egy viszonylag olcsón megúszott nyaksebből folyik, szóval nagy baj nincs, Tin azért elájul. A farkas ahogy jött, úgy el is tűnik és csak órákkal később kerül elő megint, hogy az árnyékból a készülten várakozó Kloint levadássza. Egy esélye van, amit nem tud kihasználni, viszont úgy fejbe basszák, hogy kiterül. Kiterült állapotában már könnyen agyonverik, Tin meg lenyúzza a bundáját, amit a törpe megtart. A faluban nagy az öröm. Utána szót ejtenek a távol maradó varázslóról, akit Elawer sem talál, pedig egészen messze is keresi. Azért a fát kitermelik, adnak fél marék drágakövet a fáradtságért, aztán búcsú.
Dérvárban el lehet készíttetni a bundát köpenynek, amivel már komolyabban fel lehet vágni, mert kevés lakos tudja beszerezni. Ennek azonban két jeti hátközépirha az ára, amit Bronnia a helyi bundakészítő kér a munkájáért. Senki nem tudja mi az, csak Helegion, ő meg csupa rosszat mond róluk. Este rutin járőrözés a gáton, mindenkit megmérgeznek a tengeri ördögök megint, de azért csak megdöglenek. Mérgük kellemes, bódító hatású, Helegion megint rá is függ erősen, csak percekkel azután tér magához, hogy a többiek már mindent elintéztek. Itt először vérzi össze a kardot, amit magánál hord. Persze ismét mindenki Kloinnak gratulál, mert nem látszik jól, ki döfi le a legveszélyesebb egyedeket. Másnap megint ki, ezúttal a pusztába, ahol két darab jeti levadászása a cél. A jeti az elmondottaknak megfelelően:
- nagy
- erőszakos,
- szívós
- hangos
- fél az óriásoktól
Az elmondottaknak nem megfelelően:
- nem csak a barlangjában tartózkodik egyszerre ötvenen, hanem gyakorlatilag bárhol. Szóval igen nehéz pont egyet vagy kettőt levadászni.
Komoly csapatmunka árán megoldják kettő darabnak az elejtését és hasra fordítását majd megnyúzását is, amiben mindenki nagyon elfárad, és visszamegy Dérvárba. Ott a vadászatnak híre megy, ezért kiváló(nak tűnő) ajánlatot kapnak egy fészek kipucolásáért a felsővárosbeliektől. Amit elvállalnak. Egy nap pihenő után két városőrrel és két nyúzókéses törpével kimennek ismét, hogy a fészket felderítsék, a vezérpéldányt elejtsék, és mindent megnyúzzanak, mert a hátközépirha helyben igen értékes árucikk. Egyből kilenc darab kell például, hogy az igazán hideg időben is óvó bundák elkészüljenek a csoport számára, és a vulkántól eltávolodhassanak egy napon. Mert az gyakorlatilag teljesen blokkolja a bárd képességeit, amitől mindenki szomorú, a kurva jetik meg folyton összecsődítik egymást, mert ugye hangoskodnak, agyonverni meg lassan lehet csak őket.
Rövid sikerszéria után ez meg is történik, pedig a társaság eddigi pályafutásának legösszeszedettebb harctéri teljesítményét hozza, nem is törik be senkinek a feje, vagy hasad fel a gyomorszája, eközben módszeresen döntik le a méretes jószágokat féltucatszámra. Aztán azok hirtelen olyan sokan kerülnek elő, ami már egyaránt káros az idegekre és a fogakra, de Elawer összeszedi magát, és nyit egy menekülőfolyosót a kába jószágok között pont azelőtt, hogy késő lenne. Ennek is mindenki örül. A rendezett visszavonulás és sorok rendezése után még levadásznak egy kisebb leszakadt csoportot (még nyolc hátközépirha), aztán visszamennek Dérvárba. A bőséges zsákmánynak ismét gyorsan híre megy az erődben. Estére elkészül Kloin különösen ritka köpenye, amit másnap tervez nyilvánosan viselni, hogy lássák a helyiek, nem akárkik érkeztek az Északi Utazóval.
*Kloin*
Tin!
VálaszTörlésSokat gondolkoztam azon amit kérdeztél, hogy állatok, vagy intelligens lények a jetik. Továbbra is azt gondolom, és azt hiszem ebben az utóbbi napok tapasztalatai is megerősítenek, hogy állatok. Ennek ellenére tisztelettel kell adóznunk az Anyatermészet ezen pusztító művei előtt, és hinni abban, hogy ez a természetes szelekció a fajuk megerősödését szolgálja majd!
Az azonban még egy érdekes kérdés lehet, hogy ha a történetek igazak, és a wendigorok valóban olyan intelligensek, mint ahogy a mesék mondják, azok vajon hová sorolandóak?!
A kalapácsom alá...
VálaszTörlésMar varom, hogy elkeszuljenek a bundaink, aztan nekivagjunk a homezoknek. Elotte azert vegzunk a munkaval, no! Olyan oldalamat kalapalod ki, Kloin, amirol nagyon sokaig nem vettem tudomast. Aztan ez a nyuzas dolog is! Amihez meg igazan ertek, azt eldobhatom itt Dervarban...
VálaszTörlésVarom mar a vegtelen homezoket. Nem lehet rosszabb, mint a Taba-el-Ibara, hiszen a ho ihato. Az aggaszt csupan, egy kicsit, hogy rettento rusnya joszagok elnek itt. Szellemfarkas, Jeti, Jegoriasok, Vendigorok es a Nema Halal... Milyen szornyuseg lapulhat a melyben, ha Beriquelnek ilyen ragadozoi vannak?
Ez a vulkán megnehezíti minden akciónk kivitelezését. Nem szabad felelőtlenül belekezdenünk semmibe mert keresztül húzhatja a számításunkat.
VálaszTörlésA jetik...nem volna szabad halomra ölnünk őket csupán kedvtelésből. Azt belátom hogy bundára van szükségünk de a lemészárlásukat nem nézem jó szemmel. Viszont amíg Kloin és Tin magáénak érzi ezt a küldetést megyek velük...mert félek nélkülem nagy bajban lennének.
Remélem Erik hamarosan felépül és Seyana is végre időhöz jut és nekivághatunk a kalandnak amiért idejöttünk...
Nem kedvtelésből öljük őket, hanem pénzért. Az teljesen más. Ebben a segítséget köszönettel elfogadjuk. Itt ilyen az élet, amíg a helyiek nem látják, hogy te is boldogulsz, addig szarba se néznek.
VálaszTörlésOFF.
VálaszTörlésHa visszagondolok az elmúlt napok történéseire, rá kell ébrednem, hogy csak az utóbbi egy hétben több tapasztalatot szereztem, mint az azt megelőző 100 évben! Persze Lucient mester mellett rengeteget tanultam, pontosabban szinte minden amit tudok tőle van, azonban hiába sulykolta belém azt a rengeteg tudást, jelentős részét sosem fogom tudni használni, talán ezért is hagyott fel elmém további pallérozásával.
Minden vágyam az volt, hogy kalandozó lehessek, és bár a regék, és legendák alapján kicsit másnak gondoltam, nagyon tetszik amit eddig láttam. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer Dérvár falain fogok harcolni, vagy éppen egy hatalmas jetit próbálok feltartóztatni, vagy egy tűzlényekkel farkaszemet nézni. Valami azonban azt súgja, hogy ez azonban még csak a kezdet, és sokra vihetem még, persze ha Urria is úgy akarja.
Az embereken, és természetesen a törpökön azonban továbbra sem tudok eligazodni. Valamiért nem értem, hogy miért nem azt mondják amit gondolnak, illetve sokszor mondanak valamit, de azt nem gondolják komolyan. Ami azonban még ennél is furcsább az, az hogy néha közeli barátok, harcostársak is ellentmondanak egymásnak, és érvek nélkül, érzelmekkel próbálnak meg hatni a másikra. Nem tudom, akárhányszor próbálom logikusan végiggondolni ezeket a helyzeteket, mindig összezavarodom. Úgy érzem még rengeteg időnek kell eltelni, hogy képes legyek megítélni ezen szituációkat.
Azt azonban már valószínűsítem, hogy többször olyan kérdéseket, javaslatokat szegeztem többek között Tinnek, vagy Erik Kapitánynak, amit nem lett volna szabadott. Jobban oda kell figyelnem arra, hogy megadjam a kellő tiszteletet nekik, és ellenállni a bennem tomboló kíváncsiságnak, hiszen eddig mindent nekik köszönhetek, nélkülük nem tudom mit csinálnék most, de valószínűleg mosogatnék a Vaskoronában, de legjobb esetben is szakad zekét varrnék a napi betevőért.
Akad még egy dolog amit nagyon nem értek, ez pedig az, hogy miért utálják a törpék az embereket, és fordítva? Illetve miért utál engem mindkét fél? Tin ugyan próbálta elmagyarázni, hogy azért, mert nekem hegyes a fülem, de akkor sem értem. Csak azért mert én kicsit jobban különbözök tőlük mint saját társaik, még nem kellene ok nélkül ellenem fordulni. Mindenesetre ez is azt az elméletemet támasztja alá, hogy a világ sokkal vadabb mint képzeltem, és nem csak a szörnyek között lehetnek ellenségek. Jó lesz vigyáznom az ismeretlenekkel, mert könnyen megüthetem a bokámat.
Összességében továbbra is úgy gondolom, jó úton haladok, hogy egyszer majd olyan remek harcos legyek, mint Kloin, bár nem ártana erősítenem fizikai képességeimen, mert úgy tűnik anélkül nehéz lesz érvényesülnöm. Mintegy új felismerés azonban, hogy a többiektől is sokat tanulhatok, talán még azok a furcsa harci technikák is hasznosak lehetnek, amelyeket Tin használ. Elawert kicsit nehezemre esik hovátenni, amellett, hogy remekül bánik a nyílpuskával, furcsa mód parancsol a fénynek, és a hangoknak is. Halványan emlékszem, mintha valahol olvastam volna, hogy léteznek az efféle manupulációk, de nem emlékszem, hogy Lucient valaha is említette volna, hogy létezik ilyen iránya is a mágiahasználatnak. Mindenesetre nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen trükkök rejlenek még a tarsolyában. Erik Kapitányt, és Elawer mennyasszonyát egyelőre nehezemre esik megítélni, kíváncsi vagyok, hogy mit csinálnak például azon a hajón. Ha a dolgok ilyen ütemben haladnak tovább, az a gyanúm, hogy hamarosan új dolgokra fog fény derülni.
ON.
Ha már úgyis a helyiekről esik szó, nem gondoljátok hogy érdemes lenne visszamenni a favágók falujába? Egyrészt az is érdekes lehet, hogy mi lett azzal a tűzvarázslóval, másrészt pedig szívesen kipróbálnám azokat a fogásokat a széklábbal, amiket Kloin mutatott.
VálaszTörlésRitka ocsmány volt a tengeri ördögök mérge, pláne hogy fejbe lőtt az egyik íjász vele.
VálaszTörlés